Ez a nap is egy meleg koranyári, későtavaszi reggellel kezdődik. Egy csütörtök. Felébredek, kinyitom a szemem, de nem akarok még iskolába menni. Szerencsére csütörtökön nincs még első órám. Kinyitom az ágyam mellett fekvő gépem, megnézem mi történt mióta lefeküdtem, és mint mindig rájövök, hogy semmi fontos nem történt.

Nincs kedvem fürödni, de már nagyon zsíros a hajam, hát bevonulok a fürdőbe, így majdnem el is kések a második óráról. Unalmas mint a szar, de úgyis csak ülök egész nap, és nem csinálok semmit. Mivel már meleg van reggel biciklivel mentem iskolába, így nincs Metróm, nincs mit olvasnom első órán. Kénytelen vagyok beszélgetni a tanár örömére.

Iskola után hazajövök, eszek valamit, mert a szendvicseimet már eladtam a szünetekben. Aztán találkozom Dórival, vele vagyok kicsit, aztán fel is megyek hozzá.

Neki este dolga van, és én is elmegyek sörözni vagy szívni ami jól esik. Jó beszélgetést nyomunk le, minden szarról. Hazaérek szédelegve, szarok bele.

Megnézem a blogokat amiket szoktam és rájövök hogy mindenki erről a hülye napról írt(a jövő emlékei blog.hu) fél éve, hogy nyerjen ajándékot, ahogy én is. Elolvasom mi a szart írtam magamról, és röhögök egy jót, hogy mennyire nem az történt amit írtam. Aztán lefekszem aludni...