Sokszor és sokan elgondolkodtak azon, milyen lehet a jövőbe látni, tudni, hogy mi vár ránk. Nem is tudom, hogy én erről mit gondoljak. Néha igazán jó lenne tudni, mi fog történni, mert a jó dolgok az embert felvillanyozzák, erőt adnak. Nagyon jó, ha az ember tudja, hogy amibe belevág biztosan sikerülni fog. Akkor viszont, ha rossz dolgok történnek, biztosan nem szeretném előre tudni, mert a rossz dolgokat az ember könnyebben fel tudja dolgozni, ha váratlanul érik, mintha előre már azon szorong, hogy meg fog történni, és nem tud ellene tenni semmit. És ha eljátszanék a gondolattal, hogy milyen lesz a jövőm, mondjuk 2010. április 29-én? Szerintem

Kisebb 9 hónaposan már mászik, ül, és már fel is állt. Kézenfogva vezetgetem az udvaron, örülünk a jó időnek. A téli bezártság után nagyon jót tesz a friss levegő. Miközben Kisebbel sétálok, azon gondolkodom, hogy valójában nekem most ablakokat kellene pucolnom, függönyöket mosnom, és elvégeznem a tavaszi nagytakarítást. Aztán arra gondolok, hogy Nagyobb oviban van, már 3 és fél éves. Nemrég volt a névnapja, amit sikerült megint együtt megünnepelni. Mi négyen, a nagyszülők mindkét részről és persze a Húgom. Apa tesója és a családja húsvétkor voltak látogatóba, így most ők nem lehettek velünk. Örömhírt közöltek, kisbabájuk lesz. A második. Az ő Nagyobbjuk is testvérkét kap.

Apa munkát váltott, és most sokkal jobban állunk anyagilag is és idegileg is. Az előző cégétől igaz, hogy nem kapta meg a hiányzó bérét, de már lemondtunk róla, nem bánkódunk tovább. Mindenért kárpótlás, hogy az új hely jobb, és pontosan fizet.

Tesóm végre talált magának társat! Nem alkalmit, nem se-veled-se-nélküled-et, hanem igazit. Akivel családot is fognak alapítani pár év múlva. Igaz, hogy sokáig válogatott, de megérte, mert megtalálta azt az embert, akit igazán hozzá való. Tervezik a közös nyaralást, Horvátországba mennek, és búvárkodni fognak. Valószínű minden nap :)

És, végre beleférek a szülés előtti ruháimba. Igaz, hogy hosszú volt a tél, de mégis sikerült fogynom. És ennek nagyon örülök.

Hogy mindebből mi lesz igaz, és mi nem? Nem tudom. Talán majd a jövő elárulja. És további történeteket olvashatsz a jövőből a A Jövő Emlékei blogon. Nekem természetesen leghőbb vágyam az, hogy minden szerettem épen és egészségesen éljen, ne történjen semmi negatív, váratlan esemény, hogy csupa derű, öröm és kacagás legyen az életünk. Ez persze csak álom. De álmodni jó. Legalább annyira, mint eljátszani a gondolattal, hogy milyen lesz a jövő...