2010. április 29-én nem emlékeztem arra, hogy mi történt 2010. április 30-án.

Szenilis lettem volna?

Olvassátok majd el 2010. áprislis 28-án

2009. április 29-én még csak ketten voltak.

2010. április 29-én hárman lesznek, de a harmadik még nem születt meg. A terv már elkészült :-)

Később további történeteket olvashatsz róluk a jövőből a A Jövő Emlékei blogon

Tavaly ilyenkor még nem tudtam, hogy lesz-e jövő ilyenkor.
Hát most hogy is tudhatnám, hogy lesz-e jövö jövőre.

Gondoltam énis részt veszek ezen, elvégre nem lehet semmit sem veszíteni :) Hasonlóképpen próbálom leírni, ahogy a sorozatban láthatóak ezek a bepillantások. További "betekintéseket" itt olvashat az érdeklődő.

2010. április 29.

Egy romos helyiségben vagyok, egy gurulós széken ülök és az alábbi, 2009. december 24. keltezésű cikket pillantom meg az íróasztalon lévő laptopon:

A H1N1 VÍRUS TOVÁBB MUTÁLÓDOTT

Ez a karácsony más lesz, mint a többi, ugyanis a disznóinfluenza (ismertebb nevén a H1N1 vírus) tovább mutálódott Magyarországon. Először Budapesten jelent meg az új, sokkal veszélyesebb, egyenlőre kivédhetetlen alfaja a betegségnek, de érkeztek jelentések az ország további részeiből is a felbukkanása híréről. Egyenlőre a tünetei ugyanazok (láz, hidegrázás, izomfájdalom, fáradtság, fejfájás, stb...), viszont sokkal gyorsabban pusztítja a szervezetet, a fertőzöttek többsége 10 órán belül elhunyt. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy MARADJANAK OTTHON, SEMMIKÉPPEN SE MENJENEK KI AZ UTCÁRA ÉS FELTÉTLENÜL JELENTSÉK, HA EGY SZERETTÜKÖN A BETEGSÉG TÜNETEIT VÉLIK FÖLFEDEZNI.

Felpillantok, és a falra ragasztva egy újságkivágást veszek észre:

...Az ENSZ és a NATO közös döntés alapján mától (2010. január 19.) teljes karantént rendelt el Magyarország, Ukrajna, Szlovákia, illetve a környező országok területén. Igyekeznek megfékezni a vírus további terjedését, ezért MINDEN, NEM A++-OS KITÜNTETÉSŰ LAKOST ARRA KÖTELEZNEK, HOGY MARADJANAK OTTHON, ZÁRKÓZZANAK BE ÉS AZONNALI HATÁLLYAL JELENTSÉK A H1N1 VÍRUS FELBUKKANÁSÁT. AMENNYIBEN ELHALASZTJÁK EZT MEGTENNI, BÍRÓSÁG ÁLTAL AZONNALI HALÁLBÜNTETÉSBEN RÉSZESÍTIK HAZAÁRULÁS VÁDJÁVAL. A vírus további tünetei, a már meglévőkön kívül: Felfokozott éhség, hirtelen memória - illetve olvasási képessék elvesztése és pupillák kitágulása. Továbbá...

Újra a laptopra pillantok, egy másik, 2010. február 23.-ai cikket pillantok meg egy blogon.

A HADSEREG VELÜNK, VAGY ELLENÜNK VAN?

Megbízható forrásokból értesültem arról a sajnálatos tényről, hogy a H1N1 vírus által megfertőzött egyéneket, illetve családokat azonnali hatállyal likvidálják (köznyelven agyonlövik, majd elégetik őket) A NATO és az ENSZ által kiküldött katonák könyörület nélkül végeznek fiatallal és időssel is. Ezért figyelmeztetek mindenkit, hogy ha elkapja a betegséget, inkább ne szóljon senkinek sem és maradjon csöndben, mert sokkal rosszabbul jár, ha megbízik a hatóságokban. Továbbá megjelent egy újabb lehetséges tünet is, ami az elviselhetetlen éhség. A megfertőzöttek bármit felfalnak, akár embert is, így jobb ha vigyázunk még a szeretteinkkel is. Megjegyezném, hogy elterjedt egyfajta pletyka is, hogy a halottak föltámadnak és rátámadnak az élőlényekre is. Egyenlőre ezt senki sem erősítette meg, de a további fejleményekről olvashatsz majd a blogomon.

Ekkor hátrébb gurulok a székemmel, lábam alatt egy szakadt újságcikk van:

 ..rus már eljutott Angliába, Kínába, sőt még Amerikába is. Ma R....Ká.... orvos azt nyilatkozta, hogy a labor... megvizsgált fertőzöttek a kiszár.... után életre keltek és mindenkit megtámadtak. Ezek szerint z...ik vannak az utcán, a lakásokban, sőt akár család.. belül is. A hatóságok arra kérték a lak......, hogy zárkózzanak be, szerel..zzenek fel fegy...... és élelemmel, továbbá senkinek se nyissanak ...ót. Ma, 2010. április 6.-án, hivata..... is bejelentették, ho.. a H1.. ví... az emberiség történelmé... legveszélyesebb betegsége...

Felállok a székről, odasétálok az ablakhoz. Kint kihalt minden, csak a távolban egy lángoló épületet látok. Az út közepén három magányos alak kutatja az utcán maradt autókat, másik 4 pedig egy emberből falatozik. Kidőlt fák, fölborult járművek, hullák maradványai, illetve lerombolt házak borítják a tájat. Az égen egy katonai helikopter repül, s a távolban egy tetőn egy ember integet neki. A szerencsétlent lelövik, majd továbbrepülnek. Megfordulok, a laptopom akksija lemerül, már semmi kapcsolatom sincs a külvilággal.

Lehet rajta érzékelni, hogy mostanában zombi filmeket nézegetek :)

Hogy lesz-e jövő egyáltalán, tudhatja ezt valaki előre?

Ha lesz, 2010. április 29-én remélhetőleg élek még, ez már elég nagy dolog lesz.

további történeteket olvashatsz a jövőből a A Jövő Emlékei blogon

Beleolvastam, hogy na mégis mások, hogyan is képzelik el az életüket fél év múlva. Lehet, hogy csak én gondolom, de talán nagyon elrugaszkodnak azok a talajtól, ami a lábuk alatt van, akik azt hiszik, hogy fél év olyan hatalmasan nagy idő.

Én nemhiszem, hogy igazán izgalmas nap lesz majd ez az áprilisi nap, amiről most írni kellene. Valószinűleg, már kellemes tavaszi időnk lesz, aminek örülni fog mindenki mint, majom a farkának, hisz addig, még van 3 hónap amit biztos fagyoskodásban fogunk tölteni.

Éppen túlleszünk a húsvéton, amit valószínűleg hatalmas családi körben tölthetek majd, amitől annyira elegem lesz, hogy nem megyek haza két hétig, és úgy fogok csinálni, mint akinek nagyon fontos dolga van a Főfaluban. Pedig nem lesz. Sosincs.

Szerintem azon a napon is bal lábbal kelek majd fel, és mérges leszek mindekire, hogy éppen csütörtök van, és nekem meg mittomén hova kell majd mennem, de nem lesz kedvem és lemondom, és egész nap az ikeában leszek.És veszek egy jó kis anyagot, amiből varrhatok táskát.
Esetleg az is felmerülhet, hogy egész nap Barbee akkori új klippjét fogom nézni, és érezni, hogy minden értelem kihalt a fejemből.

Addigra vége lesz az új csillagszülésnek, és Magyarország újabb hatalmas sztárral lesz gazdagabb, akinek nyomathatja a zsebébe a lóvét, azért mert tud zenére hörögni, vagy ritmusosan forgolódni álmában. :D
A Gösser sörgyár éppen azon lesz, hogy kitatlálja a 2010es év új slágersörét, ami hasonló lesz majd mint a citromos volt, és mindenki azt fogja inni. Még a sörhű férfiak is, akik a megjelenésekor állítani fogják, hogy ez bizony egy szar, nem is sör.:D

A lényeg a lényeg, a világban , legalábbis az országban sokminden nem fog történni, nem lesz újabb halálvírus, és világvége se. Tudom borzalmas tény, hogy ez is csak egy nap lesz...Engem is bánt. Lehetne jobb is. Lehetnénk addigra akár boldogok is. De az egy közhely!

És akit még érdekelne mások, hogyan is látják a 2010es év áprilisának eme napját, az olvasgasson Jövő emlékei blogon , s lásson sok csodát!
 

Van nekem egy füzetem,  50 évvel ezelőtt kezdtem bele írni.
Még nem mutattam meg eddig senkinek.  Ezután sem fogom megmutatni, mert annyi hülyeség van benne, hogy ha beleolvasok, csak röhögök magamon. hogy lehettem ilyen naív, beképzelt, meggondolatlan  stb,

A füzet elejére ifjúkori, kiforratlan ákom-bákomjaimmal azt írtam:  Célok, célkitűzések.
Van persze néhány érdekes tétel is, amikről már régen elfeledkeztem.
Régi álmok hírnévről, sikerről, gazdagságról.
A borítólap belső oldalára ezt írtam:  Nincsenek jó tündérek, csak magam vagyok !

Csak néhány cél  a bejegyzésekből:
                  Érettségi megszerzése (10 éven belül)
                  Állomásfőnöki munkakör megszerzése (30 éven belül)
                  Házépítés  (15-20 éven belül)  stb.
       Ezek a komolyabbnak tűnő hosszútávú célok voltak, de találtam egészen rövid távúakat is, mint például:  szavalóverseny megnyerése (nem is volt olyan egyszerű, mert sokat kellett tanulni, gyakorolni, megfelelő témájú verset találni)

Nagyon sok olyan célkitűzésre akadtam, ami utólag is nagyon unalmasnak bizonyult
(például  a pénztári szakvizsga megszerzése  -  nagyon útáltam, de sikerült).
Némelyik cél eléréséhez nagyon sok idő, rengeteg türelem kellett.
Nagyon sokszor találkoztam célként a következővel:   leszokni a dohányzásról. Hát....
Mondom is a cigarettázó tanulóimnak, hogy a dohányzásról könnyű leszokni, én már vagy 15-ször leszoktam.

Nem szabad figyelmenkívül hagyni, hogy a szerencse  meghatározhatja sorsunk alakulását.
De a szerencsét nem szabad beszámítani.  Úgy is megteszi, ami tőle telik.
A sors osztja a kártyát, nekünk kell vele jól játszani. A jó játékosnak gyakrabban van szerencséje.
Amit még a célok meghatározásánál figyelembe kell venni: 
              Vannak emberi törvények, amelyeket át lehet hágni - néha büntetlenül is, de
              a természet törvényet  soha.
              (Átmehetek a piroson - ha nem kap el a rendőr, de ne próbáljak kiugrani a 
              tizedik emeletről, mert a védőangyalom nem fog elkapni).

Ezekután megpróbálom beírni a füzetembe, hogy mit is várhatok 2010 április 29-től.
Amit nem szabad figyelmen kívül hagynom, az az hogy hetven éves vagyok.
Olyat nem tűzhetek ki, hogy szorgalmas edzésekkel a határidőig megdöntöm a magasugró világcsúcsot.  Eszembe sem jut.
Viszont látok a füzetben régebbi célok között olyat, hogy 100 éves koromig akarok élni.
Ez még ma is érvényben van: igaz hogy fél év múlva még nem érem el, de a részletek, feladatok  napokra lebontva is szerepelnek.
Nagyon sok tényező szerepel itt: egészséges életmód (rendszeres mozgás, táplálkozás, állandóan fiatalok között vagyok, nincs dohányzás, nincs ital).
Egy barátom azt mondja: nem iszol, nem dohányzol, nem nőzöl, miért akarsz te 100 évig élni.  Vagy miért kell fiatalok között lenni, ha úgysem tudsz velük csinálni semmit ?

A céljaim közt szerepel, hogy a vasúton eltöltött ötven évem sztorijait leírom.
Első nekifutásra több mint 100 eset jutott eszembe. Eddig  megírtam 15-öt.
A hátralévőket,  ha hetenként írok egyet, másfél év alatt megírom.
Ha jól számolok 2010 április végéig még 25 sztorit kell nyilvánosságra hoznom.
Sikerül-e?     Senki máson nem múlik, csak rajtam
Persze fejemre eshet egy tégla...!

Az is le van írva egy helyen a füzetembe, hogy a siker legfőbb akadálya tehetetlenség!

Erről jut eszembe a tehetelenség törvénye:  mozgásban levő test megőrzi mozgásállapotát, a nyugalomban levő test nyugalomban marad.

 Minden leállás után új első lépésre van szükség.

Tesóm szülinapja lesz és ha nyerek nekiadom a nyereményt.

További történeteket olvashatsz a jövőből a A Jövő Emlékei blogon !!!

Kedves Olvasók!

A múltkori nosztalgiaposzt után az az érzésem támadt, hogy jó dolog ugyan a múltba révedés, de azért nem lenne szabad felvázolatlanul hagynom dicső jövőmet sem. A következő poszt tehát rendhagyó módon a jövendőmet taglalja majd.

Képzeljétek el, hogy 2010. április 29-et mutat a kalendáriom. Blogom túl van már a harmadik születésnapján. Lombot bontanak a körúti Ulmus minorok, a városi galambok búgása penig betölti az aethert. Jómagam zsakettben, sétapálcával hónom alatt, egy régi dallamot fütyölve rovom a Nyolcszög teret, és kedélyesen odaintek a mellettem elhaladó konflisoknak, majd felkapaszkodom egy omnibuszra, amely egészen a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem épületéhez repít.

Elhaladván a nemrég megnyílt aerodinamikai tanszék és laboratórium épülete mellett elcsípek egy beszélgetést a frissen ondolált Marcell-hullámos hajú Puci és kolleginája, a szilszkinbundás, harang alakú kalapot viselő Gocó közt.

-- Képzeld, aranyom, milyen egy romántikus filmet láttam tegnap a Fórum moziban!

-- Mifélét?

-- Karády játszott benne, meg az a cuki mandró. Képzeld, az egyik jelenetben a nő teljesen levetkőzött!

-- Gondolom, akkor a plebános úr csilingelt rendesen!

Örültem a játéknak, így legalább sok emberrel megoszthatom, hogy mi lesz velem a jövőben! :)

Nagyon szeretem a csokikat és azt határoztam el, hogy jövőre 2010 április 29.-én, létrehozok egy hatalmas csokigyárat.

Különleges ízű csokikat fogok készíteni (az ízeket még nem árulom el... :) ).

Ilyen csokikat sehol sem fogsz megkapni, csak NÁLAM!

Ha szeretnél még ilyen izgalmas történetek olvasni, akkor látogass el a jövő emlékei blogra

Jövő emlékei blogra

2010 április 29.
Hogy hol leszek én akkor?
És hol lesz a többi ember a környezetemben?

Jó kérdés.
Remélem mind itt leszünk még együtt, hiszen a körülöttem mindenki makacsul ellenkezik a védőoltás ellen.

Így csak remélni tudom, hogy minden a terveim szerint alakul és 2010 április 29-én Londonban leszek a nővéremet meglátogatni.

A jövő emlékei blogon további történeteket olvashattok - ajovoemlekei.blog.hu

Örültem a játéknak.

Szeretném megosztani mindenkivel, hogy mit szeretnék a jövőben...

Nagy álmom, hogy festő legyek. Ezért most fogok felvételizni egy képzőművészeti egyetemre és nagyon remélem, hogy 2010 április 29.-én, már tudni fogok valami hírt, valami jó hírt, hogy sikerült-e, vagy tovább jutok-e, vgy ilyesmi...

De ha nem sikerül semmi, az sem baj, mert van még egy tervem, erre az időpontra: egy kiállítást szeretnék a festményimből készíteni! Remélem összejön, és sokan eljönnek majd megcsodálni a munkáimat.

Ha szeretnétek még ilyen jó kis történeteket olvasgatni, akkor látogassatok el a jövő emlékei blogra

Jövő emlékei blogra

Leszállok a gépről Rio de Janeiróban, baromi meleg van, a nap csak úgy tűz. Pillanatok alatt elszállt ez a röpke 8 órás repülőút, nagyon boldog vagyok, hogy végre megérkeztem.

Irány a hotel, ledobom a cuccaimat, utána elmegyek sétálni a városba sötétedésig. Este pedig irány a koncert!

Adam Freeland, a kedvenc Dj-m pörgeti a lemezeket egy hatalmas csarnokban, eszeveszett jó a buli, széttáncolom magam. 

Ránézek az órámra, 2010 április 29.e van, hajnali 4 óra!

Itt még vannak történetek.

Szerintem közel van már a háború. Nem sok jót tudok jósolni a közeljövőre nézve. Ha nem is 3 hónap, fél év vagy 1 év múlva, de előbb utóbb elkövetkezik az elkerülhetetlen. Hogy hol robban ki, Közel Keleten, Koreában, Afrikában, azt nem tudom, de itt lesz és fel kell rá készülni.

De addig is jó lenne egy blu ray lejátszó, hogy átvészeljem az addig következő hónapokat. :D

Nagyon örültem a játéknak!

Én mindig a jövőmön gondolkozom. Szeretek ábrándozni! :)

Kis dolgok foglalkoztatnak olyanok, mint példáúl az aranyhalak... szeretem őket! :)

Ezért úgy gondolom, hogy 2010 április 29.-énfogok venni, még 2 kis aranyhalat, a másik kettő mellé.

Kis lépésekben haladok előre. Nagyobb dolgokon is szoktam gondolkozni, de ezt legalább fogom tudni teljesíteni is! :)

Ha akartok még jó történeteket olvasgatni akkor nézzétek meg a jövő emlékei blogot!

Kíváncsi vagyok a jövőmre persze, mint mindenki más, de annál jobban szeretnék nyerni egy blu ray lejátszót.

 

Látom magam 2010 április 29.-én az új autómmal, amit éppen egy napja vettem meg Németországból. Eddig mindig apám régi tuningolt ladájával rallyztam, de most végre van egy normális autóm, egy Honda. Végigsimítom kezemmel a motorháztetőt, gyönyörű a fényezés, ahhoz képest, hogy már 8 éves az autó. Holnap lesz a megyei verseny, úgyhogy felveszem a sisakom és beleülök. Ideje indulni.

Ilyesmi történeteket még olvashattok a Jövő emlékei blogon.

Örültem, mikor megtaláltam ezt a felhívást erre a játékra, mert én sokat szoktam gondolkozni a jövőmről.

Mostanában nagyon sokat foglalkozom kutyákkal. Sokat járok kutyaiskolába, és a kutyámon nagyon sokat változott, természetesen pozitív irányba.

Arra gondoltam, hogy 2010. április 29.-én, én már egy kutyakiképző leszekegy jó kis kutyaiskolában. Nagyon remélem, hogy teljesülni fog az álmom, mert most úgy érem, hogy ez az amit csinálni szeretnék a jövőben.

Ha akartok még jövövel kapcsolatos történeteket olvasni, akkor ezt megtehetitek a jövő emlékei blogon Jövő emlékei blogra.

Álmomban láttam, hogy a sötétség erői megszállták a kastélyt. Az emeleti szobában aludtam, pont a herceg szobájával szemben, mikor óvatos lépteket hallottam az ajtó felől. Mindig éberen alszok, a legkisebb zajra felébredek, most is már nyúltam a kardomért. Hidegen csillogott a kék fém a holdfényben.

A léptek megálltak az ajtóm előtt, rekedtes hörgés hallottam majd egy hatalmas csattanással berobbant az ajtó. A szobámat elözönlötték az élőhalottak. Kardommal elkezdtem kaszabolni őket, de hallottam, hogy az egész kastélyban már javában dúl a harc, az ablakomon kipillantva látom, hogy az udvar lángokban áll.

Ekkor hirtelen felébredtem...

Eza bejegyzés a jövő emlékei blogra fog felkerülni, ahol még vannak ilyenek.

Beneveztem A Jövő emlékei blog (http://ajovoemlekei.blog.hu) versenyébe (ahol még sok hasonló írás kap helyet), és összerittyentettem egy béna verset az előzőleg készített rímkereső programmal (hiszen ez egy techblog). A versnek témája a jövő, és kesze-kuszasága nagyon jól példázza azt, semmit sem tudunk biztosan milyen lesz az eljövendő élet... Lehet, hogy tényleg péntek lesz majd szombaton, ahogy a vers mondja...

Íme egy verseny: a jövő emlékei
mikor megláttam felhúztam szemöldökeim.
Bluray és empéhárom lejátszó?
Mit nekem ilyenek, nem vagyok pénzhajhászó...
Csak a hecc kedvéért írok,
a szavakkal nem bírok,
jönnek a kritikus irodalmárok,
és a beszólós kommentárok,
de én csakazért is tartom magam
nem fog elfogni az idegroham.

Hogy mi is lesz egy fél év múlva?
Minden császárlézerüber zsírtorma.
Kicsit csökken majd a munkanorma
de nem változik az életforma.
Feltalálják a hangyabőr üléshuzatot,
és lelepleznek egy újabb politikai csalássorozatot.
Megjelenik a fém trabant,
a többit olvasd alant:

Lesz majd tömeghisztria generátor,
                              ajj beragadt a tabulátor...
Tolatóradarsíkosító betonkocka
a jövő szemetje, vacka, mocska.
Az angol lesz a világnyelv,
felborul a világrend,
pain tech less maid some bat on
és nyugdíjas a közúton.

És most lehet, hogy elástam magam az olvasók szemében, de azt kijelenthetjük, hogy a 4. sor nem igaz.

megmondtam én már akkor: 2010



veszem a kalapom, nincs új életem,

megteszi a régi, elhasznált is tökéletesen,

ez már a kapcsolat éve a jóslat szerint,

the year we make contact.



immár nem is hagyok nyitva semmit,

este nyolcra mindig besötétedik;

2763 a. u. c., holt nyelv, holt idő —

megáll az ész, te meg mész tovább.



[...]



nincs sok választásom, de örülök,

hogy nem látom a végét. itt az idő:

most van soha; második űrodisszea.

  De ez mostmár tényleg a múlt, ráadásul sokkal távolibb, mint ama másik, szintén megidézett: 2001



űrodisszeia, 2754 ab urbe condita,

hatalmi arrogancia, szuperintelligencia —

megcsalatás a porban és rengeteg tank:

a háború az háború az háború az háború.



monolit mezőkön gyülekszik a sötét anyag,

s felfal mindent, míg az álom vackait mossa.

van, hogy mese, és van, hogy vadság —

porhó, hideg nyugalom, holt játék.



„mindez, s régi, boldog nyarak emléke”,

de ez az önkéntesek nemzetközi éve;

szeretném a dolgokat rövidre zárni végre.



az önmagáért való szépség: rútság.

népszámlálás, szégyen; „de bizony

nem jó hírek jöttek abban az évben...”

  Stimmt.

 

(További történetek a jövőből A Jövő Emlékei blogon)

 

Avagy a dolgozó ember (aki a latinnal jön, azt kibannolom vazze). Én így képzelem el a jövőmet, konkrétan 2010. április 29.-ét. Most ugyanis állástalan vagyok. Az, hogy közgazdász vagyok, csak rontja az esélyeket, így ezt meg sem említem :).
Arra gondoltam, hogy így talán kereshetek állást (egy blogból és annak stílusából a munkaadók könnyebben megismernek), és ha felvettek, akkor azokról a hibákról, problémákról beszélek,amelyeket én is elkövettem, akár álláskeresés, akár munkavégzés közben.
De először is játék, egy mp3, neadjisten egy blu-ray dvd játékos sokat dobna a közérzetemen. Szóval 2010. április 29-én reggel bemegyek melózni, legyen mondjuk online marketinges munkaköröm - bár még nem sokat értek hozzá -,  dolgozok, ahogy egy diplomás jómunkásemberhez illik, majd este a haverokkal beugrunk sörözni a kedvenc kocsmánkba. Mindenki előadja a heti-napi sztoriját, attól függően, hogy mennyi ideje beszéltünk egymással utoljára, majd irány haza. DVD-zés a fél évvel ezelőtti nyereményjátékon nyert lejátszóval és csinos barátnőmmel, egy kis számítógépezés, internetezés, majd irány lefeküdni. Holnap végülis meló van ismét!
Ha további jövőbeli történetre vagy kíváncsi, klikkelj a jövő emlékei blogra: http://ajovoemlekei.blog.hu

Nagyon nagyon örültem ennek a játéknak! Nagyszerű ötletnek tartom!

Sokat gondolkozom a jövőmön, hogy mi lesz holnap, vagy fél év múlva. Mindig a középpontban szeretek lenni, nagyon jó a szervezési képességem és tökéletesen tudok kommunikálni. Tehetségesnek tartom magamat. Leginkább a képzőművészethez értek.

Úgy gondolom, hogy 2010. április 29.-én én már egy közismert ember leszek, egy igazi sztár! Műveimmel meghódítom Magyarországot, aztán Európát. Látom magamat a Tv-ben, illetve az újságokban is.

Ha szívesen olvastok a több ilyen történetet, látogassatok el a Jövő emlékei blogra

Szóuva itte van ez a játéik, mellyen én úgy gondúttam, hogy indúni fogok, mer köll ám egy joú kis blúraj dévédé itholra, a plazmatévé mellé. Én eztet úgy képzettem e, hogy áprilisba má azon fogom nézni a ramboút meg a terminátorkettöűt, mer ezek a kedvenc filmjeim. Mondjuk április 29 ippeg nem tom, mijjen lesz, de ha nem éppen a rozsot, az öűszi árpát, vagy az öűszi búzát vetem, akkó biza a tévé elöűtt fogok semmittenni, egy sör meg néhány koma kíséretíben. Nekik is szerenném megmutanni, mijjen frankó kéiszüléikejm vannak nékem e. Szóva a komák ottal vannak e nállam, oszt nézünk valami joút a dévédén, miközbe az asszó folyamatossan tőti utána a piját, a sört meg a pályinkát, meg hozza a szotyit, mer a svarcineggert nem lehet ám úgy nézni, hogy szotyola nékű. Múttkó is láttam a tévébe, hogy beszél, rögtön fordúttam is a szotyival meg a pályinkáva, oszt várom, hogy valakit majd pofáncsap, pölö a szemközti nyüzüge szemüvegest, aki pont úgy néz ki, mint aki a számíttógíppe átutalja a összes bankot magának, de hiába. Ekkó monta az asszó, hogyaszongya, tévévitáznak vagy mi a lösz a politikai kihívójáva. Namondom, ennek a fele se tréfa, kiszalajtottam a konyhába az egész üveg pályinkáér az asszót, meg egy halom szotyié meg sósmogyoróé, gondóttam ebbő mészárlás lesz, de nem lett. Pedig ha lett vóna, a haverokka mijjen királyian múlattunk vóna, hajjajj!

Naúgyhó ha engem kérdeznek, micsinálok 2010 április 29én, akkor aszondom, ha nem vetek, akkó rambózok a komáimma. Meg amúgy is, mijjen joú lenne mán, ha otthol kocsmázhatnék, az asszó meg bekussóna, mer férfijak dógába nőszeméj ne szójjon ám bele!

Ha a többi suttyót is szeretnétek óvasni, ők mit fognak csinányi akkó, egerezzetek oda a jövőű emlékeji bogra ajovoemlekei.blog.hu, oszt ott óvashattyátok a enyimét is.

That's the point: a droidom sem dolgozik ingyen, valamivel szinten kell tartanom szellemi képességeit, hogy továbbra is gépeljen nekem (istenem, annyira buta, hogy még azt sem veszi észre gépelés közben, hogy róla van szó, IGEN, RÓLAD, TE MÉRETES TUSKÓ, hehe). Vagy azt szeretnétek, hogy lassan ráébredjen arra, hogy mit csinál és kinek?

Tehát hogy látom magam 2010. április 29-én? Fekszem a jól megszokott útszélen, és ekkor hirtelen feltűnik Ő...

... és rámparkol. Köszönöm, hogy ezt is megélhettem. Ja, mégsem. Tudod:

És ha még több történetet szeretnél olvasni élő emberek jövőképéről, olvasgasd a Jövő Emlékei blogot.

Hű droidomnak ajánlva...